Ritkán látott, egységes fellépés keretében üzentek a kormánynak az egészségügyi beszállítók szakmai szervezetei a kórházi adóssággal kapcsolatban. Fontos tényekre hívják fel a kormány figyelmét és égető kérdéseket tesznek fel a kabinetnek.
A hét elején elindultak a tárgyalások a legnagyobb kórházi beszállítók és a kormányzati tárgyalócsapat között – tudta meg a Portfolio. A Pénzügyminisztérium vezetésével a kormány képviselői azt ajánlották fel a cégeknek, hogy ha lemondanak a tőkekövetelésük 20%-áról, akkor azonnal megkapják a fennmaradó 80 százaléknyi összeget.
Nem veszi át az Innovációs és Technológiai Minisztérium az általános és középfokú oktatási intézmények felügyeletét a humánerőforrás tárcától, azt viszont tervezi, hogy a Covinus Egyetem alapítványi struktúrában való működtetési modelljét megvizsgálják a Semmelweis Egyetem esetén is – jelezte Palkovics László a Népszavának adott interjúban.
Miközben 2019-ben a gazdaság növekedése minden várakozást felülmúlt és a kormány a költségvetés méretes mozgásterét látva az év végén látványosan szórta a pénzt, addig a kórházakra és a szektor beszállítóira rájár a rúd. Úgy tűnik, elfogyott a kormány türelme, megelégelte a minden évben újratermelődő kórházi adósságot és magyarázatot, de még inkább bűnbakokat keres. De miért épp most keményített be a kormány, mi lehet a valódi szándéka és ezek fényében mi vár az ellátó intézményekre és végső soron betegekre? A legfontosabb kérdésekre adunk választ az ágazatban érdekelt szereplőkkel történt beszélgetéseink alapján, lehántva a politikai üzengetést és adok-kapokot.
Hosszú közleményt adott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma január elsején, melyben főként az eddigi intézkedéseket foglalják össze, azonban fél mondat szól a tervekről is.
Fontos kormánydöntések jelentek meg december 23-án, ezek közül több is érinti az egészségügyi ágazatot. Az egyik rendelet arról szól, hogy a lejárt kórházi tartozások kiegyenlítése központosított adósságrendezési eljárás során valósul meg.
Úgy tűnik, hogy megszületett a kormánydöntés a kórházi adósság rendezéséről. Az Orvostechnikai Szövetség szerint azonban a kormány az adósságok alig több mint felét kívánja csak konszolidálni és egyúttal megint figyelmeztetnek: a jogos tartozások el nem ismerése felveti az adós fizetésképtelenségét.
Orbán Viktor kormányfő nem tervez kormányátalakítást, a kórházi adósságrendezés keretében pedig akár kórházigazgatókat is meneszthetnek, ha súlyos pénzügyi problémákra bukkannak a költségvetési felügyelők – többek között ezeket mondta a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője.
Az Orvostechnikai Szövetség, mint az egyre nagyobb adósságot felhalmozó állami kórházak beszállítójának egyik érdekképviselete, arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal rendezze az egészségügyi intézmények beszállítókkal szemben fennálló, lejárt adósságait.
Ebben az ügyben fognak még döntések születni - felelte arra a kérdésre a 150. Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy mikor várható a kórházi adósságok rendezése. Azt sem zárta ki egy másik válaszában, hogy a kormány még idén dönt az egészségügyi béremelésekről.
A kormány 34 milliárd forint többletforrást biztosít az Egészségügyi Alapnak - jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. Az eseményen az biztosan kiderült: továbbra sem látunk tisztán az atlétikai stadion ügyében.
Komoly terveket szövöget az egészségiparban érdekelt egri központú, magyar családi tulajdonban lévő Sanatmetal, amely a saját szegmenségben a legnagyobb 20 európai vállalat közé tartozik. Farkas Józseftől, a társaság ügyvezető igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a legutóbbi oroszországi gyárnyitás után, valamint az implantátum-szegmens mellett a diagnosztika területén erősítenek. A cég vezetője szerint jelentős konszolidáció várható az európai piacon az orvosi eszközökre vonatkozó szigorúbb rendelet és a folyamatban lévő generációváltás miatt, és ebben a környezetben a cég nem zárja ki a felvásárlások lehetőségét. Jelenleg is 2-3 ilyen akvizíció felmérése zajlik.
A kormány támogatta az egészségbiztosítási alap több mint 34 milliárd forinttal történő megemelését - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Azt is előrevetítette Gulyás Gergely, hogy a kórházak finanszírozásáról még novemberben tárgyal javaslatot a kormány.
Nemrég végigszántotta a hír a médiát, hogy 2017-ben rég nem látott mélypontra esett az egészségügyi kiadások GDP-arányos értéke. Rossz hírem van: senki nem vette észre, hogy az OECD oldalán megjelentek a 2018-as adatok is, és tavaly már csak 6,6%-os volt az egészségügy részesése a bruttó nemzeti össztermékből. Ez 1997 óta a legalacsonyabb érték.
Súlyos megállapításokat tett friss, 17 állami kórház ellenőrzésének és 5 kórház utóellenőrzésének tapasztalairól szóló jelentésében az Állami Számvevőszék. Az elemzés szerdai bemutatóján elhangzott: a kórházak vezetői az egyértelmű első számú felelősségük ellenére nem fektetettek kellő hangsúlyt a gazdálkodás területére. A számvevőszék szerint ha az állami intézmények nem gazdálkodnak a törvényi előírásoknak megfelelően, azzal veszélyeztetik a szakmai feladatellátást, vagyis a gyógyítás minőségét.
Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter és Banai Péter államháztartásért felelős államtitkár is komoly üzenetet fogalmazott meg az állami egészségügyi intézmények vezetői felé a Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy című konferenciáján.
Az Orvostechnikai Szövetség a pénzügyminiszternek és az emberi erőforrások miniszterének írt levelében kért segítséget a kórházi adósságok kezelése miatt - írja a Világgazdaság.
Több érdekes, sokatmondó ábrát is felfedeztünk a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi költségvetési elemzésében. Az egyik ilyen bemutatja, mekkora gondot okoz az egészségügyi intézmények évről évre újratermelődő tartozásállománya.